péntek, március 13, 2009

Ez+az

Tegnap megkaptuk az ÁNTSZ-től az eredményt: nincs semmi baja a kis krapeknak. Ez jó hír. Bár ma ismét előjött az a probléma, ami miatt mintát vittem. Ez kevésbé jó hír.
Volt ma egy aranyos eset. Ment a mese a tévében- bár nem nagyon nézték már-, és hát kisGergő már megint ott téblábolt, ahol nem kellett volna. Matatta a tévét, és véletlenül megnyomta az áramtalanító gombot. Se kép, se hang. Én meg nagyon gonosz voltam, és azt mondtam- tudom ilyet nem szabad-, hogy hát akkor ennyit mára a tévézésből. Ha apa hazajön este, lehet hogy meg tudja csinálni, de addig sajna semmi sincs. (Pedig én is meg tudtam volna csinálni.) És drága Rékám már szinte sírva kérdezte, hogy akkor majd a mama hogy fogja nézni a filmjét, ha nálunk lesz? És apa hogy fogja nézni a sportot? Annyira édes volt, nem azon aggódott, hogy ő hogy fog tévét nézni, hanem hogy más! Mikor beszéltem Gergővel telefonon, rögtön fel is vázolta neki az itthoni helyzetet, és neki is majdnem sírva újságolta a dolgot.
KisGergő egyre rosszcsontabb. Ha esznek a kis asztalnál Rékával, mindig rúgdossa az asztal alatt Rékát. Már többször volt olyan is, hogy átnyúlt Réka tányérjába, és az ő kenyérfalatkáit, virslikarikáit dobálta szanaszét vigyorogva. Ha megkenem valamivel a kis kenyérkéjét- májkrám, lekvár-, azt mind belekeni a tányérjába, véletlenül se maradjon a kenyerén. Egyébként is valahogy egyre rosszabbul eszik, és csak játszik az asztalnál. A súlyával szerintem nincs gond- 11,5 kg-, legalábbis tegnap a védőnő nem kevesellte, de akkor is. Bezzeg régebben...
Réka többször látta már a tévében a reklámot egy bizonyos "hangos könyvről". Amikor a gyerek csak lapozza a könyvet, és közben cd-ről megy a mese. Persze most meg azt akarna. És akkor eszembe jutott, hogy van egy csomó mese cd-nk. Amikor még régebben rendeltünk egy Walt Disney-s könyvsorozatot, a mesekönyv mellé megkaptuk mindig a mesét cd-n is. Annak idején lejátszottam neki, de nem érdekelte, mert nem látta közben a mesét, csak hang volt. Na de most! Előkerestük őket, és elkezdtük sorban meghallgatni. Ő szépen leült a kis székére a lejátszó mellé, és olyan élvezettel halgatta! Aranyos volt:)

Nincsenek megjegyzések: