csütörtök, április 09, 2009

Hurrá!!!

Ma megkaptuk a levelet: RÉKÁT FELVETTÉK AZ OVIBA!!!!! Úúúúgy örülök!!!!! Júniusban lesz az 1. szülői értekezlet. Akkora megkönnyebbülést érzek most! Már csak a bölcsi miatt kell izgulni...
A változatosság kedvéért a gyerekek ma reggeltől estig kint voltak a folyosón. Mivel már tavaszi szünet van, a szomszéd gyerekek is itthon voltak már kora reggeltől. Volt nagy hangzavar egész nap! De annyira jó! Nem szól tévé, se rádió, nincs bekapcsolva a számítógép, egész nap csak a gyerekek csivitelését hallgatom. Az ajtó egész nap nyitva, jön be a friss levegő. Mondjuk van amikor rohangálok rendesen: kisGergő kint dekkol az erkélyen, csodálja az autókat, közben Réka a szomszéd fiúval labdázik lent az udvaron. Nem szeretem egyiküket sem egyedül hagyni, pláne a picit az erkélyen.
A tegnapi gyerek és csomagcipeléstől iszonyatos izomlázam lett mára. Erre most jól rádolgoztam: ablakot pucoltam, fúggönyt mostam és vasaltam... Nagyjából kész is lettem mindennel.
Délután kisGergő oltást kapott a tüdőgyulladás ellen. Nagyon jól viselte!!!! 1 lélegzetvételnyit sírt csak. Viszont estére hőemelkedése lett, nagyon remélem hogy nem betegség miatt. Nem is aludt egész nap, úgyhogy az este eléggé visítósra sikeredett:(
Az oltás után épp' hogy elindultunk volna, jött egy nagy zuhé. Álltunk az eresz alatt és vártunk. Aztán mikor már nem esett nagyon, elmentünk fagyizni, megígértem Rékának. Csak akkor még nem esett... De már nem tudtam elnapolni a dolgot, menni kellett. De így az eső után nem tudtunk leülni a padra, ahogy eredetileg terveztem, menet közben nyalakodtak a kicsik. KisGergő most fagyizott először tölcsérből teljesen egyedül. Nagyon vagány volt, állandóan fejjel lefelé lógatta maga mellett a fagyit, nem is értem, hogy nem pottyant ki belőle ki a gombóc. A pofijáról és a ruhájáról nem is beszélek:)
Csináltam pár képet a gyerekseregről, majd felteszem!

Április 8. szerda

Borzasztó későn feküdtem le este-éjjel-, így sikerült iszonyatos fejfájással ébrednem. Hurrá! Viszont az vígasztalt, hogy a gyógyszer nagyon hamar hatott. Ahogy kicsit kitisztult a fejem, észrevettem, hogy Réka gyógyszere elfogyott, tegnap elfelejtettem kiváltani a receptet. Így délelőtti séta gyanánt elvonultunk a patikába.
Délután végre eljutottunk a nagy játszótérre. Ott utoljára ősszel jártunk, a gyerekek nagyon élvezték. Van ott 2 nagy csúszda is: egy kacskaringós és egy egyenes. KisGergő szívbaj nélkül mászott fel mindkettőhöz, holott még sosem csúszdázott úgy igazából, nekem viszont majdnem megállt a szívem minden egyes felmászásnál, mert olyan volt, mintha megbillent volna és leesne a felmászó részen. Nagyon tetszett neki:) Rékánál annak idején beletelt egy kis időbe, amíg magabiztosan kezdett el mozogni a csúszdánál. KisGergőnél ez pár másodperc volt:) Az egyenes csúszda elég meredek, jól begyorsul, Réka annak idején sokáig félt tőle az 1. csúszás után. Kicsi fiún láttam, hogy arcára fagyott a mosoly a csúszás végén, de őt nem hatotta meg a gyorsaság, gyorsan csúszott ott még párat!
Játszótér után elmentünk bevásárolni a vacsorához. Pici fiú elaludt a bevásárló kocsiban ülve... Nagy gondban voltam, mit is csináljak: kicsi alszik, min. 10 kg-ot nyomott a szatyrom -jól bevásároltam-, és ehhez még ott volt a kis motorja és a homokozós szatyor... És akkor belevágtam. Egyik karomon a 12 kg-os gyerekem, minden más a másik kezemben. Réka robogott melletünk az ő kismotorján: legalább rendes tempóban haladtunk. Azt hittem sosem érünk haza!!!! Hát így van ez, amikor kicsi fiú nem akar aludni napközben:)
Gergőnek sikerült megszereznie a SIM-kártyát!! Így megint van telefonja, ami a régi számán fut.

szerda, április 08, 2009

Április 7. kedd

Reggeli után épp kint voltunk a folyosón- milyen meglepő-, és a szomszéd csaj a lányával vonult el a piacra, magukkal csábították Rékát is. Ő meg boldogan ment a kis drágám! Jó is hogy kimozdították, mert főznöm kellett az ebédet, a délelőtti séta ki volt lőve.
Délután kivittük a kis plédet a folyosóra, aztán ott gyűlt össze a ház apraja-nagyja. Az 1. emeleti csaj fel is hívott, hogy feljöhetnek-e egy kicsit hozzánk a folyosóra, mert a pici lánya hallja az én gyerekeim hangját, nevetését és zaját, és megbolondul, annyira menne ki hozzájuk. Aztán a nagyobbak is megérkeztek oviból, suliból, volt nagy hangzavar! Aztán jött a hideg hirtelen, úgy nézett ki, zuhé is lesz, de nem. De így miután mi bepakoltunk, másvalaki lakásában kötöttünk ki... Olyan jól eldumálgattam a szomszéd lánnyal és a gyerekek is olyan jól eljátszogattak, hogy csak fürdés idejére értünk haza. Sajnálom, hogy nem csináltam több képet a pléden legózásról, meg hasonlókról, csak ez az 1 kép készült.

Április 6. hétfő

Reggeli után vonultunk a gyerekekkel az orvoshoz: Réka még mindig köhög nagyon. Kiderült, hogy légcsőhurutja van, ami elég sokáig is elhúzódhat.
Utána mentünk a Malomba, megígértem, hogy veszek nekik új labdát, a régi már nagyon lapos lett. Réka kapott egy új cipőcskét is, annyira örült neki!
Otthon megcsináltuk a reggel előkészített túrógombócot, jól sikerült. Utána virágokat ültettem a virágládákba, télen kipusztult belőle minden. Ezzel jó sokáig elszöszmötöltem, de nem tudom, minek, Réka azonnal letört a legszebb, virágzó növénykéből jópár szárat. KisGergő is fog még alkotni velük valamit , ebben teljesen biztos vagyok, és hát ott a labda is, ami állandóan odapattan, ahova nem kéne. Na mindegy, legalább egy darabig szép lesz.
Estefelé az összes gyerek a házból a homokozóban tolongott, be sem fértek mind: 6-an voltak, plussz mi, 2 anyuka. (Mi persze homokozón kívül.) A gyerekek várat építettek- kisGergő inkább rombolta-, aztán meg saraztak egyet. Rékának ez újdonság volt, és érdekes módon kisGergőt valahogy nem kötötte le.
Szuper volt ez a nap is, csak baromira elfáradtam...

Április 5. vasárnap

Úgy gondoltam, átalszom végre 1 éjszakát. De az egyik szomszédunk nem így gondolta... hajnali fél 4-kor felcsöngetett. Először, amikor felriadtam, azt hittem csak álmodtam, így csak a 2. csöngetésre mozdultam. Borzasztó élmény szerintem éjjel a sötétben kapucsengő zajára ébredni. Hát, a srác már nem volt éppen szomjas, és gondolom azért csöngetett, hogy engedjem be, mert nem mondta. De félálomban persze én is más gombot nyomogattam, csak mikor már visszakuporodtam az ágyba, akkor eszméltem, hogy de béna vagyok! Így vissza minden, jó gomb megnyomása... és már be is jutott az ürge. Gondolom...
De azért jó élmény is jutott mára:) Délután Gergővel elmentünk kettesben sétálni. Benéztünk a Malomba, hátha el tudjuk intézni a telefonjához az új SIM-kártyát, de nem jött össze. Aztán fagyiztunk egyet a főtéren, császkáltunk mindenfelé, 1 szál pólóban is melegünk volt, annyira szuper volt!
Estére a gyerekek már itthon voltak. Nehéz dolga volt Gergőnek, mert Réka apósoméknál akart maradni, amikor beugrottak hozzájuk, valahogy rá kellett vennie, hogy hazajöjjön. Azzal az ígérettel sikerült elcsábítani onnan, hogy Húsvét után 1 hétig ottmaradhatnak majd... (Csak nem lesz megint pár szabadnapom???)

Április 4. szombat

Úgy volt, hogy ma Gergőnek Pestre kell mennie dolgozni, ha megkap egy bizonyos emailt. Azt terveztük, hogy engem a gyerekekkel levisz anyósomhoz, ő pedig dolgozik, aztán majd másnap értünk jön. De aztán nekem annyira de annyira nem volt kedvem menni, hogy végülis csak a gyerekek mentek:) Így egy kis "nyugalmam" lett, és elkezdtem megint utolérni magam a munkában. Ugyanis az utóbbi 1-2 nap azzal telt, hogy délelőtt a homokozóban dekkoltunk ebédig, aztán délután meg mentünk sétálni a Főtérre, és bevásároltunk. Otthon aztán játék odakint a házbéli gyerekekkel, így igazából csak fürdésre értünk a lakásba. Fura, de alig 2 nap alatt annyi tennivaló halmozódott fel, hogy az elképesztő!
Mikor Gergő hazaért, főztünk egy gyorsat, aztán beültünk egy tál szotyival dvd-zni. Élmény volt fényes nappal lövöldözős "felnőtt" filmet nézni:D Különben a Bourne-relytélyt néztük meg, én még nem láttam. De nagyon tetszett!!

Éjszakák...

Mostanában ismét nagyon rossz éjszakáink vannak: legalábbis nekem. KisGergő többször felébred, és nem képes visszaaludni. Vagy legalábbis olyan felületesen alszik vissza, hogy azonnal észre veszi, ha átmasírozok a helyemre. Így sokszor ott ébredek mellette az ágyában, ami nagyon rossz, mert egyrészt nem fekszem kényelmesen, másrészt meg azt szokja meg, hogy mellette vagyok elalváskor. Ennek lassan véget kell vetni...

kedd, április 07, 2009

Ápr. 2. Csütörtök

Délután sokkal előbb elindultunk a zenebölcsibe Rékával, mint szoktunk, mert volt 1-2 elintézendő dolgunk. Többek között visszamentünk a "pizsamás" nénihez kicserélni a pizsamát, de sajnos nem volt még 1 összekutyult méretű csomag, így azt sajnos nem kaptunk, viszont kaptunk helyette hálóinget!!!! Hát én annyira örültem ennek a cserének, ugyanis eddig meg hálóinget kerestem mindenhol Rékának, de nem találtam az ő méretében. Úgyhogy végülis sikerrel zárult a csere-bere akció:)
Aztán irány a Posta, utána meg leültünk a Főtéren egy padra kürtös kalácsot majszolni. Gyönyörű tavaszi idő volt!!!! Réka etette a galambokat, magához édesgette őket, aztán meg úgy elkergette őket, hogy ihaj!!! Kiabálva, nevetve, sikítva kergette a madarakat, kb. mint aki kiszabadult a bolondok házából:) Annyira drága volt! Fájt már az arcom a sok mosolygástól, komolyan!
A zenebölcsiben még soha nem voltak annyian, mint ma. Olyan volt a terem, mint egy felbolydult méhkas. Az összes gyerek rohangált, visongott, teljesen fel voltak pörögve. Mikorra elkezdődött a foglalkozás, addigra nagyjából lenyugodtak. Most nem öltöztettem át szoknyába, és nadrágba jött a kicsi lány, nem is volt kedve táncolni pörgős szoknya nélkül...
Hazafelé menet megvolt a csúszkálás a kilóméter-kövön, ebben az évben az első, szép rucinak annyi. De nem baj, majd kimosom.
A mai napon lépten nyomon ismerőssel találkoztam, állandóan meg kellett állni. Otthon Réka lent ragadt az udvaron, mert lent voltak a többiek is, és ezennel elekezdődött a tavaszi idény, most már majd minden nap ez lesz: kintlét a folyosón, az udvaron, sírás ha fel kell jönni... De nem baj! Ebben az időszakban ez a szép!!!!
Fürdés után:


szerda, április 01, 2009

Szuper jó nap!

Délelőtt felkerekedtünk a gyerkőcökkel és elindultunk a nagy útra. A kicsik motorral jöttek, nagyon élvezték! KisGergő tempója mondjuk egy beteg tetűével vetekedett, de majd belejön a kis drága. Először az orvoshoz mentünk, Réka még mindig nagyon köhög. Hajnalban mindig rájön egy fél órán keresztül tartó köhögési roham, sír már a végén, hogy nem tudja abbahagyni. Amit a múlt héten kapott a köhögésére, attól kiütéses lett, azt nem adtam neki többet. A doktornő egy kicsit megint hülyének nézett, hogy olyan még nem fordult elő, hogy ettől valaki kiütéses legyen, ami hülyeség, mert a mellékhatásoknál is ez az 1., ami fel van sorolva... Na mindegy. Kapott Réka 2 féle gyógyszert: nappalra és éjszakára. Már nevetve kérdezte a doktornő, hogy van-e valami új rejtélyes betegségünk, ami másnak nem szokott lenni, én meg mosolyogva feleltem, hogy nincs. De mit gondol ez! Kitalálom én ezeket?A fő az, hogy nincs hurutos légzése, tüdőgyuszija, igazából ez az, amitől tartottam. Utána irány a Posta. Még ilyen kevés embert sem láttam ott! Ezért már érdemes volt odáig elmenni:) Aztán vásárlás, gyógyszertár... Közben vettem Rékának egy kis pizsamát is, ami miatt otthon bosszankodtam egy kicsit. Ugyanis a nadrág része 1 számmal kisebb, mint a felsője. Összekutyulták a csomagban. Már bontott volt, sok ki volt bontva, mindenki kibontotta persze, hogy tisztában legyen a mérettel. Én mondtam is a nőnek, hogy mennyivel sokkal nagyobbnak tűnik a felső, mint hozzá a nadrág..., na hát ezért. Holnap megpróbálom visszavinni, hátha cserélnek. A fene se gondolta, hogy a nadrágban megnézzem a címkét. Mondjuk persze blokkot se kaptam...
Az idő csodálatos volt! Amilyennek tavasszal lennie kell! Egyre lentebb kellett öltöznünk útközben, annyira jó idő volt! Otthon az ablakokat is nyitva hagytam.
KisGergő ma sem volt hajlandó enni. Pedig azt hittem, majd hogy megéhezik a nagy séta után... Hát nem. Egy sor nyűglődés után picurka elaludt, Réka meg letelepedett a számítógép elé. Nem szoktam sokáig hagyni játszani a gépnél, de mostanában olyan jó kis asszociációs meg kézségfejlesztő játékokkal játszik, ami szerintem jót tesz neki. Elképesztő milyen ügyes! Nem vagyok ott mindig, hogy elolvassam a játékszabályt, és ő szinte mindig rájön! Én nem, de ő igen.
Elkezdtem főzőcskézni, és mikor kisGergő felébredt, kipateroltam őket a folyosóra. Annyira szépen odasütött a nap, hogy fantasztikus! Csak kis mellénykét kaptak, sapka se kellett! Motorozgattak, aztán a szomszéd kislánnyal meg kisfiúkkal játszottak. A bejárati ajtó nyitva volt, annyira jó volt hallgatni a játékok hangjait: a kismotor zörgését, a labda pattogását, Réka kis hangját, a dirigálásokat, hogy ki mit csináljon a játékban, a madárcsicsergést... Nem is kapcsoltam be a rádiót, ahogy szoktam, így volt teljesen idilli a helyzet!
KisGergő ül a félszemű nyuszikán, Réka szegénykém meg éppen köhög. De mennyire egyformán motoroznak...

A nagyok egy idő után levonultak az udvarra, Réka ujjongott, amikor leengedtem őt is a többiekkel. KisGergő sóvárogva bámulta fentről őket, így mikor befejeztem a főzést, mentünk utánuk. Ott homokoztunk, egy idő után jött a szomszéd csaj is a kislányával, jól elbeszélgettünk, aztán jött a szomszéd néni is... Jó nagy volt a gyerekricsaj, egyszerűen élet volt a házban!!!!! Ez az igazi tavasz!!!! Aztán jött egy lelombozó telefon: Gergő ma sem tud hazajönni, nagyon sok munkája van. (Tegnap sem aludt itthon.) Borzalmasan fáradt és kedvetlen volt a hangja, szegénynek már kezd elege lenni a sok melótól. Mennyivel szívesebben lenne itthon...
KisGergő csak elfáradhatott valamennyire ma, sokkal hamarabb elaludt, mint az utóbbi napokban:)