kedd, február 03, 2009

Na végre!

Gergő nem lázasodott be az éjjel, így mennie kellett dolgozni. És nem is jön haza, így ápolni sem tudom:(
Esőre ébredtünk, és jó sokáig esett is. Délután viszont, ahogy az eső elállt és kisGergő felébredt, mentünk sétálni!!! Elballagtunk a postára, ahol fél órát álltunk sorban, holott rögtön mi voltunk a másodikok. Ez nem is zavart, jól elvoltunk a gyerekekkel, na de amit a mögöttem álló levágott a várakozás miatt, na amiatt a falnak mentem volna. Mondjuk a postás kisasszony is negyed óra elteltével tette ki a táblát, hogy "Elnézést, hosszabb ideig tart a dolgom...". Ha már az elején kiteszi, átállok másik sorba, de annyi várakozás után már nem.
Ahogy elértünk az utcánkig, eleredt az eső megint, de így legalább teljesen jól időzítettük a sétát. Otthon a gyerekek még kint maradtak egy kicsit a folyosón. KisGergő annyira mozgásban volt, hogy még a fényképen is elmosódott:)


Utána végre nekiálltam a goffri-sütésnek. A gyerekek körülöttem: nagyon figyeltek mindent, Réka nagyon segített, és nagyon rácsodálkoztak a robotgépre is, amit még alig használtam. Rájöttem: kell nekem egy konyhai mérleg!!! Izgalmas volt, mert mérleg és mérőedény hiányában csak találomra adagoltam ki a cukrot meg lisztet, de nem lett rossz a végeredmény! A gyerkőcöknek is ízlik, és ez a lényeg, mert főleg nekik csináltam. Jó lesz tízóraira, uzsonnára, vagy csak úgy az úton elrágcsálni. Most mondjuk ez volt a vacsora is, mert pont vacsira lett kész, és hát meg akarták kóstolni, adtam is nekik, aztán már nem volt szívem nem adni, amikor könyörögtek érte.


Az altatás megint nehézkes volt: negyed 10-nél tovább már nem maradtam bent náluk, picurkának is meg kéne szoknia, hogy nélkülem aludjon el. Amikor otthagytam őket, kisGergő csak nyöszörgött, nem sírt. Közben én vacsit melegítettem magmnak, zúgott a mikro, de kisGergőt most ez a hang sem hozta lázba. (Réka közben énekelgetett neki) Sőt, mire letelepedtem az aztalhoz, már teljesen csöndben voltak. Bekukkantottam, hogy mi a helyzet: hát kicsi fiú nyakig be volt takargatva- ez Réka műve-, és feküdt szépen a helyén a párnáján. Olyan édesek voltak! Mondjuk 11-kor már fent volt 1x...

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jól kijátszották magukat, még jó hogy olyan hosszú a folyosó. A gofrid nagyon jól sikerült, mi miért nem kaptunk belőlle?? Ez a Ráka tényleg egy tündér, szinte látom ahogy anyáskodott a kicsi felet. Gizi

bogica írta...

Vittem a goffrit Gizi!!!! Még finom, egyétek:)

Névtelen írta...

Köszike, meg is kostolnám szívesen, nagyon jól sikerült. Gizi