A héten kaptunk egy esküvői meghívót. Olyasvalakitől, akitől valahogy nem számítottam. Évfolyamtársak voltunk az általános suliban és amolyan barátnő-félék. 14 évesen megszakadt a kapcsolat, de egy idő után- azt hiszem akkor már dolgoztam-, felvettem vele a kapcsolatot, elkezdtünk levelezni. Az idő teltével egyre ritkábban jöttek mentek azok a levelek. De valahogy sosem találkoztunk. Ha jól emlékszem, 18-19 éve... És most meghívott az esküvőjére. Annyira meglepődtem és egyben örültem is, hogy nagyon!!!!! Aztán meg egy kicsit össze- vissza szégyelltem magam, mert én annak idején nem hívtam meg őt:( Ez most egy kicsit rossz érzés, de az szinte 100%, hogy elmegyünk megnézni őket!!!!
Ezen is meglepődtem: Rékát megkérdeztük, hogy van-e kedve egy kicsit nagylányosan aludni úgy, hogy nem húzzuk ki a kanapét nagy ággyá, hanem csak úgy összetolt állapotban a rendes 1 személyes részén. Jó lenne, ha megszokná, hogy kisebb terület áll rendelkezésre alváskor, mert ha megvesszük az emeletes ágyat, hát az nem franciaágy nagyságú lesz. Mondjuk lesz rajta korlát, ami nem engedi lepottyanni, de akkor is. Azt hittem hiszti lesz, erre majd' bepisilt a gyönyörűségtől, hogy olyan kicsi ágyon alhat, mint kisGergő. Kurjongott és örömködött egész este, írtózatosan boldog volt!
1 megjegyzés:
Szia Bogcsika!
Látom a tegnapi napod már nagyon jól telt, és tele volt meglepetésekkel, és ez nagyon klassz dolog. Biztosan jó lesz újra találkozni a régi, és mostmár új arátnőddel. Puszi Gizi
Megjegyzés küldése