hétfő, február 02, 2009

Első alkalmak

Réka hétvégén evett először úgy kenyeret, hogy nem kellett kis falatkákra felszeletelnem. Egyszerűen nem volt képes eddig felfelé tartani a kenyérszeletet, így mindig lepotyogtak róla a dolgok és összekente magát. Na, most végre ráérzett, hogy is kell ezt csinálni. Nagyon örült neki, hogy sikerült, büszke volt magára.
Vasárnap éjszaka picurkám óránként felébredt. És egy idő után úgy voltam vele, hogy ott hagyom, aludjon el egyedül. De mindig átvánszorgott, így 5 percenként hordozgattam vissza. Ordított is hozzá persze, Réka is felébredt, de nagyon aranyosan megértette, hogy nemsokára elalszik, és akkor csöndben marad. Egyszer csak azt vettem észre, hogy kisGergő már csak nyöszörög- már kifáradt a sírásban meg az átmászkálásban-, és valami hangfoszlányokat hallottam. Azt hittem a szomszéd, vagy valahol messze az utcán valaki, amikor rájöttem, hogy Réka kezdett el dudorászni a picinek. Aztán már felismerhető altatódalokat énekelgetett neki, amin aztán mindketten elaludtak. Ez engem annyira meghatott, hogy a könnyem is kibuggyant. Nem akartam átmenni, nehogy kisGergő észre vegyen, mert akkor megint rákezdi, de annyira össze halálra csókolgattam volna a kis drága Rékámat!!!!
KisGergő hétfőn ivott először egyedül pohárból úgy, hogy azt nem én tartottam a szájához. Nagyon profi volt, egy csepp se ment mellé. Réka is megjegyezte, hogy mennyire ügyes!

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez valóban nagyon megható lehetett, Réka egy igazi kis tündér. Nagyon okos kislány. És látod egyre ügyesebbek is mind a ketten. Puszit küldök mindkettőnek. Gizi

bogica írta...

Puszik átadva!