Ma úgy döntöttem, hogy mégis a könyvelővel csináltatom meg az adóbevallásomat. Egész nap hívtam, hogy ezt megbeszéljem vele, de nem vette fel a telefont, aztán meg kikapcsolta. Biztos nem a személyem ellen szólt ez, szerintem nem tudja a számomat. Csak bosszantott, hogy végre rávettem magam a telefonálgatásra, sőt rákészültem, hogy az eső ellenére is elvonulok hozzá a papírjaimmal- és a gyerekeimmel:)-, de végülis ebből nem lett semmi. Na majd holnap. Ha meg nem tudok vele beszélni, meglepem az irodában. De azért jobb lenne előtte lebeszélni a dolgot.
KisGergő ma is levágott egy írtózatosnál is nagyobb hisztit. Ilyenkor az a legrosszabb, hogy nem tudom mi váltja ki belőle. Azt már lassan megszokom, hogy dühöng és nem tudom megnyugtatni, de az tényleg nagyon nyomasztó, hogy nem tudom a kiváltó okot. Olvastam 1-2 cikket a kicsi kori dackorszakról, és egy kicsit megnyugodtam. Ez nem egyedi eset, nagyon sok anyukának van pont ilyen gondja a másfél éves gyerekével. Nagy általánosságban fiúkkal. Majd felolvasom Gergőnek is, biztos őt is megnyugtatja egy kicsit. (Legalábbis remélem:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése