Délelőtt már örömködtem, de délután már nem annyira: megint a fejem:( Most jobb volt a helyzet 1 fokkal, nem kellett ágynak dőlnöm. De így sem volt kellemes. Holnaptól fejfájás-naplót írok, már ki is készítettem a papírt-ceruzát, nehogy elfelejtsem.
Délután meglátogattak apósomék. Gergő elfelejtett tegnap szólni, legalább lelkileg felkészültem volna a dologra. Remélem semmi kivetni valót nem találtak a viselkedésemben, mert akkor dobok egy hátast.
Elvittem kisGergőt a dokihoz, olyan fura pár hete a kis kakija. Egyszer normális, egyszer hígabb. Amikor éppen nem az igazi, olyan, mintha egy marék homok is jönne belőle, tiszta durva szemcsés, érzem a popsitörlőn keresztül. Étrenden nem változtattam, új dolgot mostanában nem evett vagy ivott. A dokinak gőze sem volt, hogy én miről próbálok beszélni, ilyenről még nem hallott. Azt mondta, legközelebb vigyek mintát. Megörült, mikor mondtam hogy még pelusos, mert akkor csak a pelusát kell elvinnem, nem kell holmi kisüveggel kínlódnom. Na azt a pillanatot várom, amikor a trutyis pelenkával beülök a váróba és bűzölgök.....
Aki hallott hasonló problémáról, szánjon már meg egy kis infóval!
Délután felhívtam az 1. emeleti csajt, akivel szinte egyszerre szültünk. Sikerült felcsalni hozzánk, végre beszélgettünk már egy kicsit. Katasztrófális, hogy 2 emelet van közöttünk, de utoljára szerintem ősszel jöttünk össze a gyerekekkel együtt. Ahogy az lenni szokott: vagy az övé beteg, vagy az enyém, vagy éppenséggel mi, felnőttek. Az ő lánya már gyönyörűen beszél- ugyan csak szavakat-, de azokat tényleg nagyon tisztán és érthetően. KisGergő még csak az "anya"-nál és "apa"-nál tart. Mondjuk nem baj, nagy általánosságban a fiúk mindent később kezdenek el csinálni, mint a lányok, erre már a kezdetek kezdetén felkészültem. Lehet, hogy addig örüljek, amíg nem szövegel? (Ez persze csak vicc)
Délután meglátogattak apósomék. Gergő elfelejtett tegnap szólni, legalább lelkileg felkészültem volna a dologra. Remélem semmi kivetni valót nem találtak a viselkedésemben, mert akkor dobok egy hátast.
Elvittem kisGergőt a dokihoz, olyan fura pár hete a kis kakija. Egyszer normális, egyszer hígabb. Amikor éppen nem az igazi, olyan, mintha egy marék homok is jönne belőle, tiszta durva szemcsés, érzem a popsitörlőn keresztül. Étrenden nem változtattam, új dolgot mostanában nem evett vagy ivott. A dokinak gőze sem volt, hogy én miről próbálok beszélni, ilyenről még nem hallott. Azt mondta, legközelebb vigyek mintát. Megörült, mikor mondtam hogy még pelusos, mert akkor csak a pelusát kell elvinnem, nem kell holmi kisüveggel kínlódnom. Na azt a pillanatot várom, amikor a trutyis pelenkával beülök a váróba és bűzölgök.....
Aki hallott hasonló problémáról, szánjon már meg egy kis infóval!
Délután felhívtam az 1. emeleti csajt, akivel szinte egyszerre szültünk. Sikerült felcsalni hozzánk, végre beszélgettünk már egy kicsit. Katasztrófális, hogy 2 emelet van közöttünk, de utoljára szerintem ősszel jöttünk össze a gyerekekkel együtt. Ahogy az lenni szokott: vagy az övé beteg, vagy az enyém, vagy éppenséggel mi, felnőttek. Az ő lánya már gyönyörűen beszél- ugyan csak szavakat-, de azokat tényleg nagyon tisztán és érthetően. KisGergő még csak az "anya"-nál és "apa"-nál tart. Mondjuk nem baj, nagy általánosságban a fiúk mindent később kezdenek el csinálni, mint a lányok, erre már a kezdetek kezdetén felkészültem. Lehet, hogy addig örüljek, amíg nem szövegel? (Ez persze csak vicc)
1 megjegyzés:
Bogcsika!
Én már halottam róla hogy a pelust kell bevinni, és megmutatni. Nincs ebben semmi különös. És így legalább nem kell majd sorba ülnöd, mindenki előrefog engedni.(ez is vicc volt)
Megjegyzés küldése