Bölcsiben továbbra sincs különösebb gond. Kicsi fiú ordít reggel, mikor otthagyjuk, de ennyi. Kérdeztem, meg szokta-e enni a reggelit, mert ha nem reggelizik, akkor indulás előtt adok neki valamit. De azt mondták, ne adjak inkább, szokja meg azt, hogy odabent kell ennie reggel. Hát, jó. Mikor fél 3-kor eljöttünk, és Jutka néni elköszönt, kisGergő integetett neki, sőt rá is mosolygott! Nem nagyon láttam még mosolyogni a kicsit a bölcsiben, talán csak az első 1-2 napban. Na de a gondozónők sem, így Jutka néni széles vigyorral mondta- mert nekem éppen háttal állt a fiam és nem láttam-, hogy mosolygott. Ez jó jel:)
Otthon Réka ma sokat babázott. és egyszer csak odajött hozzám, és nagy komolyan azt mondta, hogy ő már alig várja, hogy felnőtt legyen. Mikor visszakérdeztem, hogy miért, azt felelte, hogy azért, mert akkor majd neki is lehet igazi kisbabája. Olyan aranyos volt! Van még ideje bőven, még csak 4 éves, és aki ezt véletlenül nem tudná, a pólóján is ezt hírdetjük:)
Ugyan ma egyikük nózija sem szörcsögött vagy folyt, de azért "kiporszívóztam" mindkettőnek éjszakára. Kicsi fiúval kezdtem, eléggé vergődött, utálja, de hát ki nem utálná. Aztán jött Réka. Az elején jól tűrte, de később már ő is ordított. De legalább kitisztult az a nózi. A műveletet kisGergő nagyon tudományosan szemlélte. Gergő le is fényképezte hátulról, imádom azt az összekulcsolt kis kezét!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése