Majális

Atya Isten, de rég írtam már!!! Az az igazság, manapság meghalni sincs időm, számítógép közelében már nem is tudom mióta nem jártam. Furcsa, de nem is hiányzik... Viszont kaptam 1-2 reklamációt, hogy miért nem írom a blogot, ez jól esett:-)

Tegnap iszonyú nagy zuhé volt nálunk estére, meg az időjárás előrejelzés sem volt valami bíztató, így egy kicsit aggódtam, hogy a rossz idő elmossa a mai programot. De szerencsére NEM!!!! Fél 11-re már kint dekkoltunk a Dombnál a Majálison, feszítettünk a kis plédünkön és nagyon jól éreztük magunkat! Vittünk enni-inni valót, felszerelést a kicsi átpelenkázásához, egy kevés apró játékot... KisGergő elég passzív volt már a megérkezéskor, nem sokkal később már aludt is egyet a jó levegőn. Mi Rékával felkerekedtünk, ő meg kipróbálta a légvárat, a körhintát és egy nem tudom milyen elnevezésű szerkezetet. Borzasztóan élvezte- a pénztárcám annyira nem-, nagyon nagy lánynak érezte magát, hogy már felülhet ilyenekre: tavaly még nem engedtük. Ettünk, ittunk, vattacukroztunk, jókat beszélgettünk: mert hogy a barátainkkal voltunk. Aztán Réka az apjával ment egy kört: dodgemeztek meg még isten tudja mit csináltak. 3 körül indultunk haza. Réka annyi mindent csinálhatott, amit addig nem, és mégis vinnyogott, mert lufija még nem volt. Hát lett az is, így teljes volt az öröm. Hogy milyen ára van a majálison a lufinak!!!! Elképesztő!!!! KisGergő nagyon jó kisfiú volt, szinte el sem mozdult a plédről, elvolt a hozott játékokkal meg a bogarak, hangyák tömkelegével. Otthon borzasztó fáradtnak éreztem magam, holott szinte semmit nem csináltunk. De annyira jó volt!!!! Délután volt egy nagy eső is, de szerencsére akkor már otthon csücsültünk:-) Szépen sütött a nap, jó idő volt, bár egy kicsit fújt a szél, meg is fájdult tőle a fejem, de annyira jó volt így együtt!!!!