Reggel anyu telefonja ébresztett: itt vannak épp Kecskeméten beugranának. Volt szó ugyan látogatásról, de úgy beszéltük meg, hogy majd délután. Így egy kicsit meglepődtem, de azonnal ugrottam is ki az ágyból. Gergő már lassabban... Olyan iszonyú jót aludtam, mint már nagyon régen!!! Szuper volt!
Ahogy anyuék elmentek, indultunk is az utolsó- remélhetőleg utolsó- bevásárló körutunka. Délután 5- ig tartott de. 10-től. Hát, elfáradtunk, de minden megvan!!!! Éljen!!! Már csak apróságok vannak hátra otthon, azt majd elintézem, amíg Gergő dolgozik. Du. már nem sokmindent csináltam, annyira fájt a lában a sok mászkálástól, de azért nem állunk rosszul. Ez olyan jó érzés...
1 megjegyzés:
Akkor jól kezdődött a gyerekek nélküli lustizás, de túl vagy a látogatáson. Olvasom milyen sok dolgod volt, de már látod az út végét. Gizi
Megjegyzés küldése