hétfő, január 26, 2009

Az elmúlt hét

Az elmúlt héten valahogy igencsak mellőztem a számítógépet, és egyáltalán nem hiányzott. Azért nagyjából megpróbálom összefoglalni az eseményeket, nem mintha annyira nagyon érdekes dolgok történtek volna, csak úgy magam miatt. Ha simán tollal írnék naplót egy füzetbe, akkor is így tennék:)

Jan.18.vasárnap:
BOLDOG NÉVNAPOT KEDVES ANYÓSOM!
Ma van Piroska névnapja, így meglátogattuk. Csinált fincsi ebédet, jó volt egy kicsit leruccanni. Egész oda és visszaút alatt szinte 2 szót sem beszélgettünk Gergővel, még mindig nagyon padlón van a tegnapi dolog miatt. Az apja még mindig nem jelentkezett... Nem tudtam ebből a rosszkedvből kirángatni.
Reggelre fejeztem be az ajándékot Piroskának, aminek mellesleg nagyon örült. Hűtőmágnes vasalós gyöngyből a gyerekek fényképével:) Rékával együtt kezdtük el csinálni, de hamar megunta...
Réka nagyon ott akart maradni Piroskánál, így ott is hagytuk nála.

Jan.19.hétfő:
Ma rendezkedtem a gyerekszobában. A karácsonyra kapott játékok nagy része még mindig a földön hevert a szekrény tövében helyhiány miatt. A mai napig:) Csináltam megint másfél üres polcot, minden játéknak megint lett helye. Az összevasalt gyöngyöket is végre felbiggyesztettem a helyükre. KisGergő rögtön nagyon értékelte a pelenkázóról. Pont rálát.
Réka reggelre belázasodott Piroskánál. Mondhatom, nagyon örülök. Miért betegek ennyiszer? A láz szerencsére inkább csak hőemelkedés volt, így mondtam Piroskának, ne vigye orvoshoz. Betaknyosodott és köhög nagyon. Itthon mindenre van gyógyszer, tudom mivel kúrálni szegénykémet. Este 9 körül hozta őt haza Gergő, Piroska is jött. Holnap úgyis gyerekfelügyelő lesz. Jó volt, mert épp kész lettem a vacsival meg mindennel, mire megérkeztek. Rántott husi és gomba volt szezámmagos panírban. Tök fini lett. KisGergő már 7-kor beájult az etetőszékben, de persze felébredt, mikor mindenki hazaért. Jól felpörgött a kis drágám, végülis addigra már aludt pár órát. Hát jól megszenvedtem a visszaaltatással, mindhatom...
Ja, ma apósom felhívta Gergőt. Így szegénykém legalább egy kicsit megnyugodott.

Jan.20.kedd:
Ma vittem kisGergőt utoljára zenebölcsibe. Jó volt, sajnálom hogy ennyi volt.
Sokat olvastam ma is, mint ahogy az elmúlt napokban mindig. Jól esik ülni a kanapén vagy a gyerekek mellett a földön és beletemetkezni a történetbe.

Jan.21.szerda:
Ma végre felszögeltem az Anditól kapott ajándékomat. Nagyon tetszik:D
Ma csináltam másodszor túrós derelyét. Fagyasztottat:) Nagyon finom! A gyerekek is imádták!
Réka még mindig iszonyúan köhög, nem értem miért nem múlik neki! Ha így megy tovább, megyünk a dokihoz!

Jan 22. csütörtök:
Ma Zsuzsi volt a gyerekfelügyelő: Rékát vittem zenebölcsibe. Mára kezdett alább hagyni a köhögése, így nem kellett orvoshoz vinni. Ma volt a félév utolsó foglalkozása, így ahogy befejeződött, többnyire mindenki ott maradt egy kis beszélgetésre sütivel és üdítővel. Réka jól érezte magát, bár nem volt hajlandó a gyerekekhez odamenni, csak messziről figyelte őket. Pedig anyira várta, hogy közöttük lehessen!

Jan.23.péntek:
Mára kisGergő lázasodott be... Már vártam. Lement ugyan a láza, bár mindig hőemelkedése volt jócskán egész nap. De nem folyt a nózija, nem köhögött, nem volt nyűgös, nem volt különösebben más baja. Érdekes...
Gergő ma itthonról dolgozott. Egész nap.

Jan24.szombat:
Gergőnek ma be kellett mennie dolgozni Pestre. A háta közepére se kívánta, ahogy én sem. De ő jobban:)
Picurkának ma is egész nap hőemelkedése volt, estére megérkezett a hasmenés is. Legalább tudom már, miért volt lázas. Szegény nemrég keveredett ki belőle, erre...
Azt hiszem ma kapcsoltam be a gépet először 1 hét elteltével:) Nem volt szándékos, de annyira nem volt ingerenciám a neten lógni...
Gergő későn ért haza, hozta Piroskát is a buszállomásról. Nem bírja pár napnál tovább az unokái nélkül:D Nem is altattam el addig a gyerkőcöket, amíg haza nem értek, úgyis felébredtek volna arra, hogy megérkeznek. Így sem aludtak el túl későn szerencsére...

Jan 25.vasárnap:
Ugyan fél 7-kor keltem kisGergő miatt, de visszafeküdtem vele, hogy ne ébresszük fel a többieket. Arra nem számítottam, hogy negyed 10-kor fogok ébredni... Tiszta nyomi voltam, nem olyan, mint aki kipihente magát. Túlaludtam magam, vagy mi. Meg is kértem Gergőt, többé ne hagja, hogy ilyen sokáig feküdjek. Ilyen volt az egész napom is: nyomi. Fáradt voltam, kába, kedvetlen. Estére már a fejem is fájt, már úgyis régen volt ilyen.
Gergő ma is dolgozott itthonról, telepítéseket csinált különböző cégeknek. Erre elment a net, mint később megtudtuk, az egész országban. Szegény nagyon be volt rezelve egy darabig, azt hitte ezzel gallyra vágta a cégek szerverét, vagy milyét. De aztán kiderült hogy semmi gond, így fellélegezhetett. De így sokáig kellett dolgoznia megint.
KisGergőnek ma már semmi baja nem volt. Ki érti ezt?
Este Gergő végre felfúrta azt a polcot, amivel karácsonyra leptük meg magunkat. 5 éve itt lakunk, és ez az 1. felfúrt polc a lakásban:)
Jó volt korán lefeküdni, már hajnalban kipihentnek éreztem magam:)

2 megjegyzés:

Kriszta M írta...

először is köszi a kedves sorokat!
másodszor: nálatok sem egyszerű és unalmas az élet! mindig elcsodálkozom, hogy nálatok is mennyi minden történik egy nap alatt!
Ja, és a harapás kapcsán: Aser is elkezdte pár napja.. valami van a levegőben. :)

Névtelen írta...

Nem semmi hetetek volt megint. Sokszor elcsodálkozom hogy is bírod energiával. Az anyosod egy tündér lehet hogy annyit segít, még ha néha van is nézetkülömbség köztetek. Nagyon jól sikerült a neki készített ajándék. Hát a Gergő apja viszont nem lehet egy piskóta pasi, és hogy ő ennyire fügjön tőlle, ez meglepő. Puszi Gizi