hétfő, november 10, 2008

Névnapozás és hiszti hegyek

Ma van Réka névnapja!
Természetesen a hétvégén vett ajándékok az autóban maradtak, így nem tudtam előre becsomagolni őket. Ezért amikor Gergő hazaért este, gyorsan bedugtam a gyerkőcöket a kádba, és megtettem a szükséges előkészületeket. Gergő vett sütiket is- Tescoban-, hát olyan is volt. De hirtelen ez került útjába hazafelé jövet. Próbáltam én délután titokban fincsi sütit tenni a kosaramba a boltban, de Réku persze hogy kiszúrta:) Így visszakerült a polcra. Na mindegy, ez nem is volt annyira lényeg, annyira örült az ajándékainak, hogy még a süti sem érdekelte. Ezen egy kicsit csodálkoztam, hiszen a nagy izgalom miatt a vacsi is elmaradt. Egész nap várta az ajándékot, nagyon felfogta hogy névnapja van:) A telefonokat is elég tisztességesen fogadta: legalább végighallgatta a köszöntéseket. Eddig még arra sem lehetett rávenni, hogy ha beszélni akart vele valaki, legalább engedje a füléhez emelni a telefont.
Kapott egy "Pötyi" nevű játékot, amiért kisGergő is odáig volt meg vissza:) Ez már az én gyerekkoromban is létezett. Nekünk ugyan nem volt azt hiszem, csak szerettem volna olyat. Ez az, amikor egy lukacsos alapba kell pici műanyag tüskés aljú félgömböket beleszúrkálni. Nagyon tetszik neki! Kapott még 2 csomag 54 db-os puzzlet is, aminek szintén nagyon örült!Borzasztó ügyes, azt ami van neki itthon, már teljesen egyedül rakja ki.













Jó sokáig tartott az örömködés, későn került mindenki ágyba. Ja, és kapott a kicsi lány alma ízű gyerekpezsgőt is, szintén tuti ajándék volt:)


Hiszti hegyek!
Kicsi Gergőm mostanában borzasztó szegénykém: iszonyú hisztiket levág, éjszaka nem alszik már vissza, csak ordít, csak ordít, csak ordít, meg visít is... Egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni. Napok óta szinte semmit nem alszunk éjszaka, de már Réka sem. Eddig legalább ő aludta át az éjszakai sírásokat, mai napig nem tudom, hogy csinálta. Hisztinek tűnik az egész, viszont mintha a foga is jönne megint. A hanyatt vágódós hiszti már mindennapos nálunk. Úgy vágódik hanyatt, hogy a feje is koppan. Már nem figyelünk rá ilyenkor, így sokszor hang nélkül zajlik ez az esemény. De ha észreveszi, hogy közben nézzük, úgy összeszorítja a szemeit, hogy még a szája is mozog közben állandóan:) Remélem nem tart sokáig ez a helyzet, mert már nem bírjuk sokáig cérnával. Gergő már hajnali 4-kor el akart menni dolgozni, mondván hogy fölösleges ébren forgolódnia az ágyban, aludni úgysem tud.

Délután voltam a gyerekekkel a papírboltban. KisGergő már nagyon vinnyogott a babakocsiban, ezért kivettem.Valószínűleg nem ezért nyavajgott, ezért bepipult, és az üzlet kellős közepén hanyatt vágta magát, hogy a feje is koppant egy jó nagyot. Ekkor már nem csak vinnyogott, hanem teli torokból ordított is. Nem ugrottam rögtön oda, de aztán azt láttam, hogy furcsán néznek rám az emberek. Lehet, hogy azt hitték, hogy elesett a gyerek, én meg trehány szülőként nem is foglalkozom vele... Így gyorsan visszatettem a babakocsiba. Az se tetszett neki...

1 megjegyzés:

jociandi írta...

Nagyon tündéri Réka az első képen (is)!