ÁNTSZ

Péntek:

Éjjel nagyon sokszor fel kellett kelnem a gyerekekhez, kisGergő mellett 1 alkalommal több mint 1 órát elidőztem. Nem is tudom, mikor volt ilyen utoljára. Teljesen felébredt, ki is kelt az ágyából, és elvonult játszani a kisautóihoz a sötétben. Kínlódtunk mindketten. Ennek meg is lett az eredménye: reggelre iszonyú fejfájásom lett a kialvatlanságtól.

Délelőtt annyira fantasztikusan csodás idő volt, hogy kivonultunk a gyerekekkel az erkélyre: én feltakarítottam végre ott is, nekik meg megengedtem, hogy kitépkedjék az elszáradt növénykéket, amik szerencsétlenek kint vészelték át a telet. Természetesen ebben a sorrendben, mert különben nem tudtam volna 2x feltakarítani:)

Ebéd után megvolt Rékának a kényszerpihenője is. Úgy csinált, mintha aludt volna, pedig nem is:)

KisGergőtől végre tudtam mintát venni!!!!! Gyorsan össze is készülődtünk és vonultunk is az ÁNTSZ-be. 2 után ott is voltunk, és akkor majdnem eldurrant az agyam! Fél 1-ig lehetett mintát leadni! Még jó, hogy a héten telefonon megérdeklődtem az időpontokat: azt mondták, hétközben fél 4-ig lehet menni. Azt elfelejtették megemlíteni, hogy pénteken más a rendszer... Úgyhogy mérgemben csak álltam a kapunál kint az utcán, a gyerekek sertepertéltek kötülöttem, és csak bámultam a semmibe, és éppen mondtam egy pár cifrát magamban. Erre odajött hozzám egy öreg néni, hogy fölöslegesen ácsorgok ott, nem fog kijönni senki. Próbáltam ecsetelni neki, hogy sajnos tudom, én éppen csak dühöngök magamban és mérgelődök 1000-rel, de mindjárt elmúlik. Bezzeg az éppen múlófélben lévő fejfájásom ettől csak felerősödött:) Mivel nagyon szép idő volt, nem haza mentünk, hanem vásárolgatni. A játszótérhez most Rékának csodák csodájára nem volt kedve. Szóval megsétáltattuk a kaki-mintát, otthon pedig - persze jól elszigetelve - begyömöszöltem a hűtőbe. Majd holnap elvisszük.

KisGergő kint maradt a folyosón játszani. Réka már éppen félig levetkőzött, amikor a szomszéd kisfiú hazaért az anyukájával az oviból. Réka szinte röpült kifelé, majd' hasra esett, ahogy meghallotta Simon hangját, és olyan édesen kérdezgette: "Szia Simon! Ugye kint maradsz velem játszani? Ugye játszol velem egy kicsit?" És Simon persze hogy kint maradt. És az anyukája is, akivel végre megtárgyaltunk 1-2 dolgot. Később megérkezett a férje is, és miután már szétfagytunk kint a folyosón a nagy beszélgetésben, bevonultunk hozzájuk: a gyerekek már rég odabent játszottak úgyis. Édes volt kisGergő, ahogy lopakodott befelé, még elég idegen volt neki a hely. De bement, Simon pedig levetkőztette. Édesek:) Kellőképpen kifaggattam Katit az oviról, bölcsiről, tapasztalokról ezzel kapcsolatban, gyesről, gyes melletti munkábaállásról, ilyenekről. Szereztem jópár új infót.

6 után már ideje volt hazamennünk. A fejem már majdnem kiszakadt a helyéről, nem akartak használni a gyógyszerek:( Ráadásul pici fiú olyan hisztit levágott- ugyanis borzasztóan sérelmezte a hazajövetelt-, aminek hideg vizes arcfröcskölés lett a vége. Múlt héten volt már része ilyenben, ugyanígy fürdés környékén. Hatott. Úgy lenyugodott, hogy az hihetetlen. Pár perc múlva meg már mintha kicserélték volna, mosolygott, gagyarászott, minden a legnagyobb rendben volt. Ha nem látom, nem hiszem el, hogy pár perce még mi zajlott le otthon... Megfürdettem őket, és aztán kész. Meghaltam. Muszáj volt lefeküdnöm, annyira roszzul voltam már. Gergőre maradt a törölköztetés, öltöztetés, vacsiztatás, altatás... Nagy kihívás volt ez számára, nagyon- nagyon- nagyon- nagyon ritkán szokta ő ezeket a műveleteket csinálni:) De minden a legnagyobb rendben zajlott, hamar el is aludtak a kicsik. Nagyon ügyi volt! Előtte még ugráltak egy kicsit rajtam, miközben hason fekve agonizáltam, Gergő csinált pár jó képet. Az egyiken kisGergő Réka hátávakargatja:) Olyan cukik!!!!

Otthon maradtunk

Úgy volt, hogy ma előveszem a varrógépet, de inkább előbb megcsináltam a gyerekek függönyét is. Így csak 1x kell előbányásznom a gépet, és majd akkor letudom a 2 függönyt egyszerre. Ezt is felbiggyesztettem a helyére, és le se szedem a varrásig. Jó lett ez is. Úgy örülök!

Ma nem volt zenebölcsi. Már másodszor marad el ebben a félévben:(

Úgy volt, hogy ma Gergő nem jön haza. De egyszer csak telefonált, hogy úton van hazafelé. Na, volt nagy kapkodás a részemről! Még jó, hogy főztem, a főtt kaját szereti a drágám vacsira. Az az igazság, hogy amikor tudom, hogy nem jön este haza Gergő, akkor általában egy kicsit elengedem magam, és lehet, hogy a mosogatást, rendrakást elnapolom másnapra, de ha hazajön, akkor szeretem, ha rendet talál itthon, azért úgy csak jobb érzés belépni a lakásba, bármennyire mondja is, hogy ez neki nem számít. Szóval eléggé igyekeztem, el is fáradtam bele rendesen...

Nyugis nap

Reggel elaludtunk, nem csörgött az óra, és a gyerekek sem ébresztettek. Hát épp' hogy felöltözködtünk és összekaptam az ágyakat, megérkeztek Gergő főnökei. Ma egy Kecskemét környéki helyen lesz tárgyalásuk, és tettek hozzánk egy kis látogatást, persze kaptak reggelit is:) Szimpatikusak, jópofák, fiatalok, örülök hogy Gergő ilyen emberekkel dolgozik együtt, és a viszonyuk is jó. Én nem nagyon folytam bele a beszélgetésekbe, a gyerekeket próbáltam reggeliztetni. A gyerekeknek evés után sikerült jól összeveszniük valamin, amiből visítós hiszti lett. Nem volt belőle gond, főnökék is csak mosolyogtak a dolgon.

Nem nagyon volt ma semmi dolgom, mert tegnap totál fullosra kitakarítottam, és még ebédre való is volt a hűtőben:) Mostam 1 adagot, amit idén ma teregettem ki először az erkélyre, olyan szépen sütött a nap! Olyan jó volt este, amikor a szárítót behoztam kintről, a levegőn száradt friss ruha-illat terjengett a lakásban. Azt úgy szeretem!

Réka gyurmázgatott a tegnap kapott új gyurmájával, és csinált is egy kis gyurmaemberkét TELJESEN EGYEDÜL!

GERGŐ MA DÉLUTÁN FÉL 4-KOR MÁR ITTHON VOLT! EZT NAGY BETŰKKEL ÍROM, MERT OLYAN MÉG SOSEM FORDULT ELŐ PÁLYAFUTÁSA SORÁN, HOGY ILYEN KORÁN HAZAÉRT VOLNA!!!!!! Meg is ijedtem, mikor benyitott az ajtón, eszembe se jutott, hogy ő lehet az... Ekkor kezdtem el kb. varrni a függönyünket. Mikor kezdtem egy kicsit idegbeteg lenni, mert állandóan kicsúszott az anyag a gombostű alól, kértem egy kis telefonos segítséget anyósomtól. És kaptam! Azt mondta, inkább férceljem. Úgy is tettem. Utána már csak a hajam kezdett el hullani, mire végeztem. De este fél 7-re már felraktam, persze csak próbából. (Mondjuk előtte már 20x fent volt, mert igazgattam méretileg.) De estére fenn is hagytam, jól néz ki. Holnap már csak át kell szaladnom rajta varrógéppel, aztán kimosom, kivasalom. Úgy örülök, hogy eddig megvagyok vele, Gergő meg is dícsért, hogy ügyes vagyok. Már ezért megérte belevágni:)

Ezt láttam a kanapéról varrogatás közben. A kis drágáim is lefoglalták magukat:

Este jött egy sms, hogy holnap elmarad a zenebölcsi:( Szegény Rékát pedig már beizzítottam, hogy holnap megyünk, és a mama is jön. Gyorsan lerendeztem a dologot anyósommal, hogy nem muszáj jönnie, ha lenne más dolga is, már csak holnap kell Rékának elmondanom. Szegénykém...

Semmi különös...

Reggeli után összekaptuk magunkat, és elmentünk sétálni, játszóterezni a gyerekekkel. Jó volt kint lenni. Borult volt az idő, de nem volt hideg. Már éppen hazafelé tartottunk, amikor Réka kitalálta, hogy mindjárt bepisil... Na az a rohanást hazáig, meg fel a harmadikra, az nem volt semmi! Elfáradtam rendesen.

Estére végre nekiálltam, elkezdtem egyenesre szabni a függöny oldalát, eléggé csálén vágta le a nő az üzletben. Elég sokáig tartott, mert a nappaliba terítettem le az egészet, és a gyerekek persze valahogy mindig arra jártak "véletlenül". Réka azt játszotta, hogy az a függöny-tenger, és ott sétafikál a partján, de valahogy mindig rálépett és elmozdította az egészet. Egy idő után megunták, és MINDENT szétrámoltak. Hagytam, csak hogy be tudjam fejezni a nyiszálást. Már éppen tűzögettem volna fel a függönyt, amikor telefonált Gergő, hogy reggelire jönnek hozzánk a főnökei, mert épp egy Kecskeméthez közeli céghez mennek tárgyalni, és akkor már meglesik, hol is lakik Gergő. Na mondanom se kell, gyorsan hagytam a csudába a függönyt, és körülnéztem a lakásban. Aztán elkeseredtem. De végülis éjfélre olyan rendet és tisztaságot varázsoltam, hogy csak na. Meg is nyugodott a lelkem, legalább holnap nem lesz a takarítással gondom:)

Ezt kaptam:)

Még sosem kaptam ilyesmit, de most eljött ennek is az ideje. Egy kedves ismerősöm küldte nekem, akivel személyesen még sosem találkoztam, de olyan, mintha már nagyon régóta ismerném. Jó dolog ez az internet, olyan emberekkel lehet ismeretséget kötni, akikkel lehet, hogy a való életben nem alakulna ki semmilyen kapcsolat- ugyanis én nem vagyok és soha nem is voltam a kapcsolatteremtés és a barátkozás nagymestere. Aki ismer, az tudja :) Mélyen szántó gondolatok most nem jutnak eszembe, nem is erőltetem.

Szóval kaptam ezeket a Barátságos angyalkákat:

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."

Nem szeretem az ilyen továbbküldözgetős dolgokat, de ez annyira kedves, hogy eszembe se jutott, hogy ne reagáljak rá. Sajnos csak kevesebb, mint 8 embert tudok felsorolni, van olyan is köztük, aki azt se tudja, hogy a világon vagyok:) Úgyhogy küldöm ezeket az angyalkákat, a díjat:

Andinak
Krisztinek
Zsófinak
Lindának

Azért küldeném még olyanoknak is, akik már kaptak:

Ildikének
Aranykának

Erikának

És ez már biztos nem szabályos, de küldöm Gizinek is, bár én tőle kaptam:)

Sajnálom, hogy egy kicsit formabontó lettem azzal, hogy nem tudtam rendesen 8 embert felsorolni, bocsánat érte.

Gizikém, köszönöm!

Itthon maradós nap

Reggel tiszta erőből rákészültem a függönyvarrásra, amire végülis nem került sor sajnos. Pedig mindent kikészítettem hozzá. Na majd holnap...

Szép napsütéses délelőtt volt, de mire a sétához készülődtünk volna délután, beborult, épp hogy nem kezdett esni. Ráadásul a gyerekek nem is akartak most kimozdulni, ami nem nagyon szokott előfordulni. Úgyhogy inkább otthon maradtunk játszani. Sütöttem muffint, ami most nem úgy sikerült, mint a múltkor. De azért finom és el fog fogyni, csak még gyakorolnom kell:)

A gyerekek lovacskásat játszottak sokat, most először. Voltak kisebb balesetek és borulások is közben, de hát ez ezzel jár.

Pihenős vasárnap

Reggeli után lementünk Kécskére. Délben szépen megebédeltünk, egyébként csak újságot olvastam, semmi dolgom nem volt:) Piroska és a gyerekek teljes mértékben lefoglalták egymást. Sikerült produkálnom egy ebéd utáni alvást is, nagyon jóóóóóóó volt! Addig Piroska a gyerekekkel meglátogatta a dédit, kint voltak a levegőn is. Otthon egy kicsit felborult a menetrend, kisGergő úgy elaludt az autóban, hogy még otthon is folytatta, teljesen beájult.

Így a fürdése is elmaradt, és mikor felébredt eléggé nyűgös volt, sikerült egy kicsit hisztiznie is. Mikor meglátta, hogy Kisvakondos mese megy a tévében, elkezdett lehiggadni. Letelepedett Réka mellé, aki agyon puszilgatta őt. Kézen fogva meséztek, annyira drágák voltak!