szerda, június 17, 2009

Betegek voltunk

Egy kis visszaemlékezés...:
2 hete szerdán este vacsora után kisGergő hányt egy nagyot. Azt hittem, a tej volt az oka, mert utólag megnézve, nem volt jó. Szaga nem volt neki, meg ízre sem volt rossz, viszont az állaga... Egyszóval felkészültünk egy kiadós hasmenésre, de hányás lett belőle. (De csak kicsi fiúnál, pedig Réka is ivott). Másnap is, de akkor már hasmenése is lett. Irány a doki. Kiderült, hogy járvány van, kapott a pici gyógyszert. Mikor hazaértünk, leültem vele a kanapéra, ő az ölembe tette a kis fejét, és több mint fél órát így üldögéltünk. Miután felálltam se mozdult meg a kis drágám, nagyon bágyadt volt. Nem nagyon láttam még ilyennek. Estére már egy pici hőemelkedése is lett, így nem fürdettem meg, csak átöltöztettem. A kanapén úgy ahogy volt, el is aludt.


És akkor jött a másnap, péntek. Akkorra én már a 4. napot csináltam a fogyókúrámból, de már annyira nem bírtam, hogy felfüggesztettem a dolgot: muszáj volt rendesen ennem. Így utólag már tudom, hogy nem a fogyókúrát nem bírtam, hanem már én is megfertőződtem. Délelőtt Réka még lement a szomszéd kislánnyal sárkányt eregetni az udvarra, de nem sokkal később zokogva jött fel, hogy iszonyúan fáj a hasa. Akkor már én sem voltam rózsásan, és egyszer csak tök egyszerre elkezdtünk hányni. Nekem hasmenésem is volt, hogy bonyolultabb legyen a helyzet. Kicsi fiú ekkorra már jobban volt, nagyon érdekelte, mi is folyik itt éppen, végignézte az összes műveletet a klotyóban és kurjongatva csodálkozott rá mindenre. Ez ment délután 1-6-ig. Orsiék jöttek volna hozzánk, de 2 akció között lemondtam, mondván nem vagyunk vendégfogadó állapotban. Aztán a hétvégét is le kellett mondanunk. Szegény Piroska már megfőzött pár dolgot előre, és apósoméknál is elhalasztottuk Jusztika ünneplését. Miután Gergő hazaért, ápolgatott minket, nagyon aranyos volt. Rékával a nappaliban töltöttük az éjszakát. Nem raktam fel az emeletre, hogy ha sietni kell, közel legyek én is meg a WC is. Hát jó hogy mellette voltam. Ugyanis miután késő este magához tért, nagyon szomjas volt. Ivott vizet. Fél órán belül kihányta. Aztán megint ivott. Megint kijött. Szerencsétlen majd szomjanhalt. Mondtam, bírja ki reggelig, akkor megyünk az ügyeletre, de hát annyira sírt. Akkor adtam neki 1 kortyot. Azt is ki... Na reggel az 1. utunk az ügyeleltre vitt, mert ez így tuti kiszáradás. Gergő vitte el, azt mondta tömve volt az ügyelet. A patikákból kifogyott a gyógyszer hányásra és hasmenésre. Kicsit járvány volt??? Kapott B6 vit. injekciót, ez jó volt, mert ezután mát megmaradt benne minden. Felül. Ugyanis megindult alul... Még jó hogy kisGergő kapott elég gyógyszert, abból jutott Rékának is. Vergődtünk, diétáztunk. Egész nap feküdtem én is. Este megint ügyeleten kötött kis Réka. Iszonyú hasgörcsei lettek, és pillanatok alatt annyira felszökött a láza, hogy vakbélre kezdtünk el gyanakodni. Az ügyeleten kizárták a vakbelet, kapott új gyógyszereket. Aranyos volt az ügyeletes doki, emlékezett rá reggelről:) Szóval megint gyógyszerek... Annyira lázas volt, hogy bekakilt... Véletlenül vettem észre... Szegénykém, nagyon kivolt. Megint a kanapén aludtunk. Vasárnapra én már sokkal jobban lettem. Még jó, mert már nem volt tiszta ágynemű, tiszta tányér, bögre, evőeszköz, egész nap csak mostam, takarítottam. És ápoltam Gergőt, mert vasárnapra ő kezdett el lerobbanni. De szerencsére nála nem volt olyan komoly a dolog, mint nálunk. Ő csak nagyon levert és gyenge volt. Egy ideig hidegrázása volt, aztán meg kiizzadt magából mindent. Ekkor meg ő feküdt egész nap.

Hétfőn Gergő túl lett mindenen, ment dolgozni. Én már meggyógyultam. Ráálltam a mérlegre is: 3.5 kg-ot fogytam. Fogyókúrával tuti nem jutok el eddig pár nap alatt:) KisGergőnek még mindig hasmenése volt, így mentünk az orvoshoz. A rotavírus kizárása végett kaptunk tégelyt, hogy vigyünk mintát az ÁNTSZ-be. Mondanom se kell, ezután kicsi fiú egyszerűen nem volt hajlandó produkálni semmit. 2 nap múlva jött el a pillanat, amikor tudtam vinni a mintát. Csüt- péntekre már rendbe jött mindenki. Vígan adtam nekik enni, amit csak kértek. Már nem voltak hajlandó enni semmilyen diétás kaját. És akkor jött a hétvége anyósnál, amikor még jobban összeettek mindent- újabb hasmenések következtek. Megint diéta. Most itt tartunk...
Már úgy néz ki meggyógyultunk, de már óvatos vagyok. A kilóim sajnos lassan kezdenek visszaszivárogni, de a hasam még nem lett nagyobb, aminek írtóra örülök! A hasamról 4.5 cm ment le. Mondjuk csinálok felüléseket is szorgalmasan, remélem idővel lesz eredménye is:)

Nincsenek megjegyzések: