szerda, június 17, 2009

Aranyköpés

Egyik nap borzalmasan fáradt voltam és a fejem is fájt, így ledőltem egy kicsit aludni. Pici fiú is aludt, úgyhogy nem volt gond addig, míg fel nem ébredt. Aztán bekövetkezett ez is, de egyszerűen képtelen voltam feltápászkodni. Hiába noszogatott Réka is. Őt küldtem át, hogy játsszon vele egy kicsit. Ügyes volt, mert a pici elhallgatott. Félálomban néha hallottam, hogy szépen eljátszogatnak, Réka dirigált, utasításokat adott, irányította , csitítgatta a kicsi fiút, teljesen úgy viselkedett, ahogy tőlem szokta hallani:) Aztán egy idő elteltével megelégelte az "anya" szerepet, átjött, felébresztett, és ezt mondta:
"INKÁBB DOLGOZNOD KÉNE, MINT ALUDNOD, HA MÁR EGYSZER ANYA VAGY..."
És ezt a mondatot olyan hangsúllyal mondta és úgy gesztikulált hozzá, hogy azt lehetetlenség elmondani! Annyira édes volt, rögtön felébredtem és majd' megzabáltam!!!!!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Végem van. :D
Kriszta