Tegnap este kisGergő megint kezdte a sírós-visítós-őrjöngős viselkedést: nem akart elaludni. De mivel már 1-2x kapott egy kis hideg vizes fröcskölést a kis arcába, nem kellett ezt sokszor felemlegetnem neki, és abba is hagyta. A mai este sem volt piskóta, este 9-10-ig ültem mellette az ágyban, fognom kellett a kezét- eddig nem nagyon volt ilyen-, ő meg nyitott szemmel nézelődött felfelé. 10-kor jött el a pillanat, amikor elaludt. Az jutott eszembe, talán nem állt volna még át a kis szervezete? Van ilyen? Mert eddig mindig pontban 9-kor aludt el, most meg pár napja 10-kor. Durván az óraátállítás óta...
Ma gyönyörű napunk volt! Ma is- a tegnapihoz hasonlóan-, elaludtam. Még mindig nem álltam át:-) De gyorsan szedelőzködtünk, és csapot-papot otthon hagyva elvonultunk vásárolni a környékre. A gyerekek kismotorral jöttek. KisGergő még nem érzett rá a sebesség ízére, na de eljön majd ennek is az ideje- attól félek. :D Utána letámadtuk az udvarban a homokozót. De jó is volt ott a napon! A gyerekek játszogattak, én egy kicsit kiszedegettem a gazokat, elhordtam a kukába a rengeteg száraz falevelet, aztán csak üldögéltem 1 szál pólóban és néztem őket. Otthon aztán sikerült egy kicsit utolérnem magam, miközben a gyerekek elfoglalták magukat. Pár napja nem is nagyon láttam a saját szobájukban játszani a saját játékaikkal. Érdekes...
Ez mondjuk tegnapi kép, itt gyurmáznak éppen. Hát fél óra ráment utána az eltakarítással. KisGergő az apróbbnál is apróbbra szedegette szét a gyurmát:
Ez ma készült, nagyon jól eljátszadoztak az ízkockákkal, amíg én elmosogattam. Egy idő után átpateroltam őket az asztalhoz, mert állandóan veszekedtek, nem fértek el mindketten rendesen a nagy szék körül a saját kis székeikkel-meg egy kicsit útban is voltak a drágák:-) Látszik is a képeken, milyen sebesen dolgoztak időnként:
