péntek, május 08, 2009

Ami eltörhet, el is törik

Délelőtt a gyerekek sokat segítettek, imádnak söprögetni és felmosni. Remélem így is maradnak:-)


Réka észrevette, hogy a szomszédasszony kitelepítette a járókában a kislányát a lakás bejáratához. Megengedtem neki, hogy lemenjen és megnézze a kicsi lányt. Több se kellett kisGergőnek, ahogy Réka elindult, szaladt utána. És simán lement 1 emeletet teljesen egyedül. Egy kicsit izgultam, hogy legurul a lépcsőn, de kíváncsi is voltam, hogy boldogul egyedül. Nagyon ügyi volt. Elnézegették a 8 hónapos babát egy darabig, aztán Ibolya beinvitálta őket, ők meg boldogan bevonultak játszani. Megcsináltam otthon a folyamatban lévő dolgaimat, aztán lementem utánuk.

Rékának a napokban véletlenül megemlítettem, hogy nekem is vannak ám puzzleim, csak sokkal több darabosak, mint az övéi. Azóta nyaggat, hogy vegyem le neki a legfölső polc legbelső zugából. Na, ma megtörtént a dolog, előbányásztam. Nagyon boldog volt, el is kezdtük kirakni, kb. hetekig fog tartani ebben a tempóban, ahogy ma haladtunk. (500 db-os) Közben a szekrény tetején találtam 2 elemes kisautót, amit levettem nekik, elfelejtettem már, miért is rejtettük oda őket annak idején. Ahogy a gyerek bekapcsolta, rájöttem: az összes dobhártyám beszakadt, olyan hangosan zenélt az a kisautó. Este, miközben fürödtek, visszaraktam oda, ahol megtaláltam. Az egyik kisautónak kisGergő kinyitotta az ajtaját: kitörte. Aztán kinyitotta a másikat: azt is kitörte. Nem sokkal később vittem be a szobájukba a műanyag kis asztalukat, de elszámítottam magam. Az asztal lábait előrefelé tartva vonultam a szobába, de nekimentem vele az ajtófélfának: kitörött az asztal lába. Egy kicsit nagy volt a lendületem:) Mondjuk valami még tartja, áll a lábán, de nem sokáig... Az udvaron pedig kisGergő kinyírta az egyik kismotorját: ami valójában egy kismozdony. Annyira tekerte a kormánykerekét, hogy eltört a rúd, ami mozgatta és tartotta az első 2 kereket. Pedig nem volt vékony az a műanyag rúd...
Viszonylag későn jöttünk fel az udvarról, de annyira jól összegyűltek megint a gyerkőcök, meg mi is a szomszédasszonyaimmal. Kidöglöttek rendesen, fürdés után már csak hevertek az ágyon. Mire megcsináltam a vacsijukat, kisGergő már be is dobta a szunyát. Hát így jár az, aki nem alszik napközben...

Nincsenek megjegyzések: