Farsang

Volt ám időközben farsang is, ahogy így most belegondolok... Arról még nem is tettem fel képeket! Külön élmény volt, hogy mind a 2 gyereknek ugyanakkor volt a farsangi bulija, de a két csoportszoba a folyosó 2 végén található. Mivel mind a ketten Gergővel Rékát és Gergőkét is látni szerettük volna, felváltva rohangáltunk a 2 terem között. Így külön- külön más- más dologról maradtunk le. Gergőke lovag volt, Réka éjboszorkány (azt hiszem) . Bevallom töredelmesen, a jelmezeket nem én varrtam, én csak egy kicsit méretre igazítottam.. A pajzs és a kard viszont Gergő műve!

Húsvét!

És eljött a várva várt nyuszifészek és egyéb nyalánkságok felkutatása a kertben! Természetesen éppen ezen a napon volt a leghidegebb, mert hát miért ne. A gyerekek nagyon édesek voltak, Gergőke is ügyesen locsolkodott, bár a locsolóversikét még gyakorolni kell:) Az apjával együtt mondta, de úgy, hogy ő csak minden sor utolsó szótagját mondta. A vers a klasszikus "Zöld erdőben jártam" volt, az ő előadásában ez így hangzott: -tam, -tam-, ni, -ni. Nagyon édes volt:)

Tojásfestés

Vasárnap jött el a pillanat, hogy a pici lányomat bevezessem a tojásfestés rejtelmeibe. Ez azért volt izgalmas dolog a részemről, mert én még soha életemben nem festettem tojást:) Vittem kellékeket, Margó néniék már készültek a kifújt tojásokkal. Orsi speciális technikát választott: a festés előtt olvadt gyertyaviasszal csinált mintát a tojásra, amit aztán száradás után lekapart. Rékának ez annyira tetszett, hogy ő is csak olyat akart csinálni. Én sima színes tojásokat csináltam, amire aztán este matricákat ragasztottunk. (Mostanában hadilábon állok a fényképezéssel, amire pl. ilyenkor jövök rá.) Csak 1-2 képet csináltam. A festék annyira jó volt, hogy mikor ráfolyt a kezemre, 1 perccel később már képtelenség volt lesikálni. Így 2 napig zöld színben pompáztak a körmeim is.

De a hangulat jó volt, és legalább és is megfestettem életem 1. tojásait:)

Húsvéti előkészület

Még valamikor hónapokkal ezelőtt megrendeltünk egy disznót levágásra, amelyre történetesen Húsvét előtt került sor. Mivel én éppen délután dolgoztam, Gergőnek kellett intézkednie a hús ügyében. Az állatot péntek hajnalban vágták le, Gergő délután ment érte. Szépen fel volt már dolgozva a kívánságunk szerint. Drága férjem azzal a rengeteg hússal- kb. 75 kg- együtt este leutazott Kécskére, ahol aztán anyósommal együtt szépen feldarabolták, kiporciózták és eltették a fagyasztóba. (Azért volt szükség a hús megutaztatására, mert nálunk nem fért volna el, meg hát igazából anyósommal felesbe vettük az állatot.) Gergő vitt ruha utánpótlást is a gyerekeknek,ugyanis a hét elején én arra nem készültem, hogy a hét vége felé kánikula lesz. Én még sálat, sapkát csomagoltam nekik, pántos ruhát és rövid nacit nem:) Szegény gyerekeim majd' megbuggyantak a melegben...

Így hát ezen a pénteki napon egyes- egyedül maradtam otthon a mi kis lakásunkban: se gyerek, se férj... Nagyon fura érzés volt. Mivel eléggé szaladt a lakás, az volt a tervem, hogy majd csak szombaton megyek a családom után, előtte szépen kiglancolok otthon mindent, hogy aztán az ünnepek után szép tiszta lakásba térjünk haza. Na ebből az lett, hogy elaludtam..., aztán felébredtem, és hajnali 4-ig meg se álltam... Utána csak pár órát tudtam már aludni, de legalább nyugodt volt a kis lelkem, hogy megcsináltam mindent, amit elterveztem. Reggel direkt időben elindultam a buszhoz, hogy ne kellejen rohannom- mert egyébként állandóan rohanásban vagyok. Már ballagtam egy ideje, amikor Gergő telefonált: rossz gyógyszert csomagoltam neki, nem azt amit tényleg használ. Nagyon szépen megkért, hogy azt feltétlenül vigyem le, és mivel mást is otthon hagytam: uzsgyi vissza! Innentől kezdve a szokásos rohamtempómban vágtam neki újból az útnak, és nem késtem le a buszt!!! Aztán zötykölődtem egy órácskát, de kifejezetten jól esett:) Az elmúlt kb. 7 évben azt hiszem ez volt a 2. buszozásom Gergő ill. a gyerekek nélkül. Teljesen rám tört a nosztalgia érzés, annyira furcsa volt! Mondanom se kell, hogy amikor megérkeztem, alig álltam a lábamon a fáradtságtól, és az egész napot átaludtam. Így nem igazán mondhatom, hogy tartalmasan telt a szombatom. Na de legalább az "enyéimmel" voltam!

Hawaii, Dj, napszemüveg...

Emberek! Átaludtam az éjszakát!!!! Nem is tudom, mikor volt utoljára ilyen! Elég volt fél 7-kor felkelnem az 5 ill. fél 6 helyett. Olyan jó volt! Nyugiban megreggeliztem, lefürödtem, beindítottam a mosógépet és a mosogatógépet, beágyaztam, kicsit vasaltam, nem kellett rohannom az oviba a gyerekekkel.... Aztán elmentem edzeni is. Nagyon jól esett. Curves- köredzésekre járok, és nagyon tetszik. Utána még vásárolgattam, otthon teregettem, aztán uzsgyi dolgozni. A patikában is volt dolog bőven, nem unatkoztam. Úgyhogy ma jólesően elfáradtam, és otthon se volt már különösebb dolgom- gondolok itt a fürdetésre, vacsoráztatásra, meseolvasásra, altatásra... Szinte unatkozom. Na jó, nem:)

A gyerekek nagyon jól érzik magukat a mamánál, pénteken megyünk utánuk Húsvétolni. Már beszereztem a tojásfestéshez szükséges dolgokat, fel kell készülnünk a locsolkodókra:) A lakásdíszítéssel el vagyok maradva, nem tudom, egyáltalán érdemes-e belevágni a dologba, nem is leszünk itthon, és most már a gyerekek se látják, csak ha már vége a Húsvétnak. Úgyhogy ezen még gondolkodom...

Na de addig is pihizek egyet:)

Tavaszi szünetre készülve

Holnap ugyan van még ovi, de a gyerekeket már nem visszük. Úgyhogy nagy volt az izgalom reggel tudván, hogy délután utaznak Kécskére a mamához. A napunk ugyan egy kicsit másképp alakult, mint terveztük, de azért este 9-re sikerült lejuttatni a kölköket a "helyükre". Nagy volt a sírás a búcsúzkodáskor, nem akarták, hogy otthagyjuk őket. Olyan rossz volt!

Na de ezennel megkezdem a pár napos tavaszi lazításomat:)

Nyílt nap

Hétfőn nyílt nap volt Gergőkénél az oviban. Aranyos volt a kis drágám, nem nagyon produkálta magát, inkább csak mindig ott volt a közelemben. Nem foglalkozott a többi gyerekkel, csak nekem játszott. Nagyon élvezte, hogy ott maradtam nála. Na de amikor el kellett jönnöm 11 előtt, akkor aztán nagyon eltörött a mécses. Már kint voltak az udvaron, még meg akarta mutatni, hogy tud focizni. Meg is néztem pár rúgást, de aztán mennem kellett. Borzasztóan sírt:( Ma reggel is, amikor tudatosult benne, hogy ezen a napon én nem maradok nála, mint tegnap. Annyira sajnáltam szegénykét! Fényképeket nem csináltam, mert senki nem fotózott, nem akartam csak én kattingatni. Gyerekenként csak 1 fő mehetett, így Gergő kimaradt a buliból, amit nagyon sajnált ő is. Rékánál ilyen megszorítás nem volt, bár ott a csoportszoba is nagyobb, az tény. De szerintem az apukák is elfértek volna...